A tavalyival karöltve az idei volt a harmadik legmelegebb július a világban a mérések kezdete óta – jelentette be csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amely szerint az elmúlt hónapot szokatlanul magas hőmérsékletek kísérték Finnországtól kezdve egészen az Egyesült Államokig.
A magas hőmérséklet hatására a fagyott talajban lévő metán olyan mértékben került ki a légkörbe még 2020-ban, hogy Szibéria felett 5 százalékkal megnőtt a koncentrációja.
A Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét – állapították meg brit kutatók.
Az előrejelzések szerint 46 Celsius-fok lehet a napi csúcshőmérséklet Görögország több pontján.
Az amerikai Ohiói Állami Egyetem tudósai egy tibeti gleccserből vett mintában összesen 33 vírus genetikai kódját találták meg, de csak négy volt olyan, amivel már találkozott az emberiség.
A klímaváltozás és a tartós nyári kánikula miatt az utóbbi években megugrott a lakosság vízfogyasztása. Ott még nem tartunk, hogy a meleg kiapasztaná az ivóvízkészleteket, de ott már igen, hogy belássuk: a jelenlegi infrastruktúránk több helyen egyszerűen kevés életmódunk és vízfogyasztásunk kiszolgálásához.
A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.
A globális felmelegedés miatt egyre több aszályra lehet számítani, a kutatók szerint azonban az erdősítés segíthet orvosolni a problémát.
A Kanadában tomboló hőség és tűzvész együtt füstviharfelhőt hozott létre, amiben 15 óra leforgása alatt 710 177 villámcsapást számoltak össze.
A feljegyzések 112 évvel ezelőtti kezdete óta a legmelegebb júniust mérték Új-Zélandon, ahol most tél van.
A szintén tavaly februári 20,75 fokos sarkvidéki kánikuláról szóló jelentést viszont nem hitelesítette a Meteorológiai Világszervezet.
A holland kutatók szerint több százmillió ember él olyan helyen a világon, ami a század végére víz alá kerülhet.
Az ausztrál tudósok előtte-utána készült műholdfelvételek alapján tudták meg, hogy eltűnt egy akkora tó az Antarktiszról, mint a fél Balaton.
Az amerikai kutatók Európában, Kínában és Észak-Amerikában nézték meg, miként változott a lezárások hatására a szálló por légköri koncentrációja.
Mire a dél-franciaországi Carroshoz ér, már egy csepp víz sem folyik a Var medrében.
Egy friss tanulmány szerint a Golf-áramlat működéséért felelős rendszert fenntartó tényezők jelentős mértékben változtak, így az óceáni áramlat összeomlása sokkal közelebb lehet, mint eddig gondolták.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése nyomán: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot, azaz ennek másfélszeresével Magyarországot.
A klímaváltozás miatt módosul a ciklonok pályája, így olyan területeken pusztíthatnak nagy horderejű viharok, ahol ez eddig nem fordult elő. A felmelegedés miatt pedig hevesebb esőzésekre számíthatunk és emiatt pár óra leforgása alatt kialakulhatnak villámárvizek. A kérdés már csak az, milyen gyorsan cselekszünk, hogy megpróbáljuk csökkenteni a károkat.
Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.
A jelenlegi technológiákkal 2025-re legfeljebb 150 millió szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből, ami sokkal kevesebb, mint amire szükség van.
